Forrás: http://www.gombanet.hu/mergezo_gombak.php?limit=0

Fehér galóca (Amanita verna)
Kalap: Félgömb alakúból domború, majd kiterülő, kb. 5-8 cm széles. Kezdetben hófehér színű, később a közepén lehet kissé sárgás. Ragadós vagy szárazon fényes. Pereme néha pelyhes. Bőre lehúzható.
Lemezek: Sűrűn állók, nem lefutók, a kalap szélén szélesebbek, fehérek. Spórái fehérek, gömbölydedek. Spórapora fehér.
Tönk: Karcsú, 8-15 cm hosszú, 0,5-2 cm vastag, tömör, később esetleg odvasodó. Színe fehér. Gallérja lelógó. A tönk alján a gumón fejlett bocskor van, amely nem ritkán a tönkre tapad. A bocskor a tönk gumós tövével együtt mélyen az avarba süllyed, és könnyen beleszakad.
Hús: Fehér, eléggé puha, vizenyős, hamar romlik.
Szag és íz: Szaga többnyire jelentéktelen, olykor a gyilkos galócáéhoz hasonló. Az idősebb példányok íze lehet kissé csípős, kaparó.
Termőhely és idő: Nedvesebb meszes talajú erdőkben termő gyökérkapcsolt gomba, amely inkább a melegebb vidéken fordul elő. Főleg tölgyek alatt, egyesével vagy néhány példány együtt nő. Már májusban előjöhet és októberig előfordul.

Fenyves turjángomba (Galerina marginata)
Kalap: 1-5 cm átmérőjű; kezdetben kúpos, domború, majd kiterül; okkersárga, sárgásbarna, fahéjbarna, nedvesen sötétebb, kiszáradva fakóokkeres színű; felülete sima, pereme áttetszően bordás.
Lemezek: A tönkhöz nőttek, esetleg kissé lefutók, sűrűn állók; először okkeresek, később fahéjbarnák.
Tönk: 2-8 cm hosszú, 0,3-0,8 cm vastag; hengeres, gyakran görbe; üreges; felül világosbarna, lefelé rozsdabarna; felületét fehéres szálacskák borítják; gallérja vékony, többé-kevésbé múlékony, barnás színű.
Hús: Vékony, a kalapban sárgásbarna, a tönkben barna; gyengén liszt szagú és ízű.
Spórapor: Rozsdabarna.
Előfordulás: Szeptembertől novemberig, fenyőtuskókon, ritkábban lombos fák korhadékán, egyenként vagy kis csoportban növő, nem gyakori faj.

Gyilkos galóca (Amanita phalloides)
Kalap: 5-15 cm átmérőjű; domború, majd ellaposodik; olív-, sárgás-, barnászöldes, de lehet fehéres is; gyakran benőtten szálas, csak ritkán van rajta fehéres burokmaradvány.
Lemezek: Sűrűn és szabadon állók, szélesek; fehérek.
Tönk: 7-20 cm hosszú, 1-2,5 cm vastag, hengeres; fehéres, gyakran zöldesen márványozott felületű; lelógó, fehér gallérja és a gumós tövén bő, elálló szélű, fehér bocskora van.
Hús: Puha, vizenyős; fehér; édeskés szagú, jó ízű, ne kóstoljuk!
Spórapor: Fehér.
Előfordulás: Júniustól novemberig, lomberdőben, főleg tölgy alatt, ritkán fenyvesben növő, gyakori faj.

Húsbarnás őzlábgomba (Lepiota brunneo-incarnata)
Kalap: 2-4 cm átmérőjű; púpos, harang alakú, majd ellaposodik, közepén kissé púpos marad; széle gyakran hullámos, behasadozó; fehéres alapszínű felületén bíborbarnás, húsbarnás, többnyire körkörösen elhelyezkedő pikkelyek vannak, közepe sötétebb, egyszínű, bíborbarnás; sima.
Lemezek: Sűrűn és szabadon állók, szélesek; fehérek, borvörösen foltosodhatnak.
Tönk: 2-4 cm hosszú, 0,3-0,5 cm vastag; hengeres; fehéres, lefelé húsvöröses, a gallérzóna alatt húsbarnás, bíbor-szürkésbarna övekkel díszített.
Hús: Vékony, puha, törékeny; fehéres, a tönkben kissé húsvöröses színű; gyenge gyümölcsillatú, íze nem jellegzetes.
Spórapor: Fehér.
Előfordulás: Májustól októberig, többnyire homokos talajú lomberdőben, erdőszélen, út mellett növő, nem ritka faj.