Cegléd Városa 

A ceglédi polgármester köszöntő levele

A 4-es számú főközlekedési út mellett, Budapesttől délkeleti irányban 70 km-re fekvő, közel 40 ezres lélekszámú alföldi város.

A város nevének kialakulásáról a cigle, cegle (fűzfajta) főnévnek -d képzős származékát tartjuk legvalószínűbbnek. A mai városcímerhez hasonló - akkor még egyfarkú oroszlános - címert, a XVII. századtól használják és az Árpád-ház családi címere lehetett a mintaadó.

Cegléd már a történelem előtti korokban is lakott volt, mint azt az ezernél is több bronzkori sír bizonyítja. Oklevél először 1290-ben említi. 1364-től mezőváros. Több fontos út kereszteződésében helyezkedik el, ez segítette fejlődésében. 1514-ben a török ellen keresztes hadjáratra gyülekező 40 ezres parasztsereg előtt Dózsa György a város piacán (a mai Kossuth téren) mondta el híres beszédét, ami után a parasztok uraik ellen fordultak. 1526. szeptember 25-én a török felégette a várost, de később mégis szultáni város lett, ami előnyökkel járt. A XVIII. századig a várost sövényfal vette körül, melyen öt kapun át lehetett bejutni. Sokat lendített a fejlődésén a Pestet Szolnokkal összekötő vasútvonal, mely 1847-ben készült el. Kossuth Lajos alföldi toborzó körútját 1848. szeptember 24-én Cegléden tartott híres beszédével kezdte meg, melynek hatására sokezer ceglédi állt a szabadságharc zászlaja alá. Cegléd azóta is ápolja Kossuth-hagyományait. 1877-ben száztagú küldöttséget menesztett a város Torinóba, hogy a 75 éves politikust ceglédi letelepedésre bírja.

Cegléd iskolaváros, a környék oktatási központja. 10 óvoda, 5 általános iskola és 5 középiskola működik a településen. A közművelődés és a sport területén is jelentős intézmények szolgálják a város lakosságát.

Cegléd mezőgazdaságára a szőlő,- és gyümölcstermesztés jellemző, de jelentős a nagyüzemi szántóföldi növénytermesztés és az állattartás is.

Iparfejlesztésének mozgatórugói a szabad munkaerőkapacitás mellett a kedvező közlekedés-földrajzi helyzete volt. Ezek a tényezők járultak hozzá a fővárosi ipar decentralizációjához. Mára persze átalakult vagy átalakulófélben van a legtöbb gazdasági ágazat és szervezet, modernebb formában keresik a talponmaradás lehetőségeit.

A városban nagyon sok műemlék, illetve műemlékjellegű épület található. A legjelentősebbek: a Kossuth téren található az 1822-1825 között épült r.k. plébániatemplom, előtte a Szentháromság-oszlop, mögötte Somogyi József Dózsa emlékműve. A Szabadság tér közepén áll a Kossuth szobor (Horvay János alkotása). Ugyancsak a térre néz Közép-Európa legnagyobb református temploma, mely 1835-től épült Hild József tervei alapján.

A ceglédi Magyarok Nagyasszonya Kápolna... 
Városháza 
A város mai arculata szépen felújított épületekkel, virágos terekkel díszített, egységes és harmonikus városképet őrzött meg történelmi múltjából. 

 
  - Tegyen egy sétát Cegléden